Legyen körültekintő!
Tulajdonjogot csak tulajdonostól, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett személytől lehet eltulajdonítani. Az óvatosság az eladóként fellépő személy való beazonosítása végett is nagyon fontos. Az ügyvédnek és a közjegyzőnek kötelessége a felek személyazonosságáról hitelesen meggyőződnie, és a személyazonosságot megállapítania. Nekünk sem árt meggyőződni az eladó „valódiságáról”. A hamis dokumentumok gyakori előfordulása miatt ezek megtekintésével nem mindig lehet kideríteni azt, hogy a tényleges tulajdonossal állunk-e szemben, de gyakran néhány kérdés vagy némi utánjárás elég lehet az azonosításra. Nem árt felkeresni a lakcíme szerinti szomszédokat, kisebb településen a polgármesteri hivatalt, és ott érdeklődni. Főként a nagyobb értékű ingatlanok esetében érdemes lehet például a bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyén felkeresni, felhívni magát a tulajdonost.
Tájékoztatási kötelezettség.
Az eladónak kötelessége, hogy az ingatlan lényeges tulajdonságairól és az azzal kapcsolatos fontos követelményekről, különösen az adásvétel tárgyát képező ingatlanra vonatkozó esetleges jogokról és terhekről tájékoztatni a vevőt. Köteles továbbá körülményekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó, és az ingatlannal kapcsolatos minden okiratot a vevőnek átadni.
Ha az eladó amennyiben lényeges körülményekről nem tájékoztatja a vevőt, amelyek ismeretében az esetleg nem vette volna meg az ingatlant, a vevő :
• a vételár mérséklését követelheti,
• elállhat a szerződéstől,
• kártérítést követelhet.
De sajnos a hazai bírói gyakorlat szerint az ingatlan-adásvételi szerződés megkötése előtt az ingatlan-nyilvántartás adatai megtekintésének elmulasztása a vevő kockázata. A vevő nem kérhet még kártérítést sem, ha az ingatlan-nyilvántartás megtekintésével meggyőződhetett volna a tényleges állapotról.
Ha az eladó amennyiben lényeges körülményekről nem tájékoztatja a vevőt, amelyek ismeretében az esetleg nem vette volna meg az ingatlant, a vevő :
• a vételár mérséklését követelheti,
• elállhat a szerződéstől,
• kártérítést követelhet.
De sajnos a hazai bírói gyakorlat szerint az ingatlan-adásvételi szerződés megkötése előtt az ingatlan-nyilvántartás adatai megtekintésének elmulasztása a vevő kockázata. A vevő nem kérhet még kártérítést sem, ha az ingatlan-nyilvántartás megtekintésével meggyőződhetett volna a tényleges állapotról.